Sajtó

Vagyok, voltam, leszek, de milyen? Eddig semmi különös. Ismerős kérdések és ismerős cselekedetek, de ahogyan Szabó Rékától kapjuk, maga az (önmagunkra való) rácsodálkozás.

Három előadást terveztek, de a harmincadiknál tartanak. Egy éve sikerrel fut a Vígszínházban a Tünet Együttes Sóvirág című darabja Szabó Réka rendezésében, mely nemrég a színikritikusok különdíját nyerte el. A vallomásos-táncos duett a 91 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő, Fahidi Éva és a fiatal táncosnő, Cuhorka Emese 100 perces együttlétezése a színpadon. Egymásnak felelgető élettörténetük segít megérteni a nagyszülőket és az unokáikat, magunkat, egymást.

Szóval és tettel is. Avagy mirõl beszélünk, amikor arról beszélünk, ami a négy fal között történik? És mi történik valójában

A tapasztalt színházba járókat is zavarba hozza a Tünet Együttes legújabb, Négy fal között címû elõadása. Igaz, szigorúan véve nem is színházban voltunk, hanem a Tünet próbatermében, így a színészek mindössze néhány méterre voltak a közönségtõl, ami még intenzívebbé tette a szexualitást leplezetlenül be- és megmutatni akaró elõadást.

Írjunk fel egy titkot egy cetlire, és az elõadás végén megkapjuk valaki másét – ezzel fogadták a Jurányiban a nézõt, aki sokáig gondolkodik azon, hogy van-e titka (persze hogy van), és mi is az, amit látni mer egy papíron.

Mint amikor valaki bevall valami nagyon komoly titkot magáról, majd a végén a saját irháját mentendő odabiggyeszti: hogy „á, csak vicceltem”. És akkor már nem tudjuk, hogy mi is az igazság.