„Nincsen olyan ékesszólás, amely annyira elfonnyaszthatná valakinek az emberiségbe vetett hitét, mint önnön őszinteségének végső föltárulkozása." (Joseph Conrad: A sötétség mélyén)

Szász Dániel szólója furcsa pszichoanalízis, vezető nélkül, visszafelé. Végső célja a szabadság: megszabadulni a képtől, amit mások alkotnak rólunk, és amit végső soron magunk alkotunk. Az önkeresés ismeretlen veszélyeket hordoz, hiszen az az út vége talán pont az "én" elvesztése. Mert van valami ott a mélyben, az ösztönvilág kontrollálatlan, barbár őszinteségében. Valami, ami képes még arra, hogy szabad emberré formáljon minket. De vajon ilyen mélységből van út vissza a felszínre?

Fotó: Mészáros Csaba

Alkotó-előadó: Szász Dániel

Fény és tér: Szirtes Attila

Jelmez: Szűcs Edit

Zene: Barna Balázs

Köszönet: Kántor Kata, Czakó Máté

Koprodukciós partner: DW7

Támogató: NKA

Az előadás a Na Cucky Theatre rezidencia programjával együttműködésben valósult meg.