Az Alapítvány így mutatta be Évát:

Éppen öt éves lettem, amikor 1957-ben anyai nagybátyám ifjú feleségeként Fahidi Éva belépett a családunkba. Õ volt a legmagasabb nõ, akivel addigi életem során találkoztam, ráadásul csodaszép. Szelíd vidámsága, gyönyörû mosolya mindenkit elvarázsolt. Csak sok-sok évtizeddel késõbb tudtam meg, micsoda tragédiát rejt ez a mosoly…

Éva egy emberöltõt élt le kacagva és mély hallgatásban. Hallgatva az elmondhatatlanról, hogy majd az egész családja, majdnem ötven családtagja vált a Holocaust áldozatává. 

44 évvel felszabadulása után, tele félelemmel, de mégis kíváncsian újra német földre tette a lábát, és megrendülve tapasztalta, hogy Németország szembenézett bûneivel. Hogy Willy Brandtot követve egy egész nemzet térdepelt le az áldozatok emléke elõtt, és példát mutatva a világnak térdepel azóta is vezekelve.

Éva megnyílt, és könyvet írt a koncentrációs táborban töltött évekrõl. Elõször németül egy kis füzetet, német precizitással, majdhogynem szenvtelenül.
Aztán, magyarul, A Dolgok Lelkében olyan szelíden, csillogó humorral és mély szeretettel, ahogyan csak õ tud, mondta el elvesztett családjának igaz történetét. 
Nem gondolta, hogy tud írni, csak emléket akart állítani, tanúsítani az ép ésszel fel nem foghatót. 
Könyvét magyarul és németül is kiadták. Éva bekerült a német történelemkönyvekbe.

Élete, a titkolt tragédia korábbi hordozója, új értelmet nyert. Éva, ahogy õ hívja magát, Holokauszt aktivista lett. Hihetetlen energiával járja az országot,a világot. Iskoláról iskolára, tévémûsorról sajtókonferenciára siet. 
Szól az antiszemitizmus ellen ugyanúgy, ahogy a cigányság jogainak védelmében is. Fáradhatatlanul emlékezteti legfontosabb közönségét, a fiatalokat, hogy nincs tévedés, a Shoá valóban megtörtént. 

Legutóbb, mindannyiunk ámulatára, kilencvenévesen a Sóvirágok címû rendhagyó táncjáték - színdarab egyik fõszereplõjeként, a csodálatos Cuhorka Emesével táncolja - mondja el már több, mint huszonötször életét a Vígszínház kisszínpadán és Németországban is. 
A Mensch Alapítvány Igaz Ember díját jeles személyeknek ítélik, akik a legtöbbet tesznek egy olyan toleráns társadalmi értékrendért, amely tiszteletben tartja a kisebbségek és a felekezetek jogait, elítéli a sovinizmus, a rasszizmus, az idegengyûlölet és a gyûlöletkeltés valamennyi megnyilvánulását.

Fahidi Éva csodálatos, igaz ember. 
Szeretete körbeölel, végtelen erõt ad. Tisztelete nem válogat, felemel kicsit, nagyot, színeset, fehéret, butát meg okosat is. Megértõ és elfogadó minden és mindenki iránt. Õ felismeri a félelem, a gyötrelem maszkja mögött rejtõzõ tiszta lelket. Tanít minket emlékezni, hogy az ember még ebben a bonyolult mában is képes legyen tisztességgel, emberként dönteni. Tanít minket embernek lenni minden körülmények között. Fahidi Éva, Évicske, hálás vagyok a sorsnak minden pillanatért, amit a közeledben tölthetek. Élj közöttünk, add nekünk a mosolyod, a szereteted, a bölcsességed még nagyon sokáig.