Bezárás

Úgy képzeljük, olyan költemény születik, amelyhez mindenki hozzáadja a maga sorát, személyes statisztikáját a Trafóval kapcsolatban. Mi elkezdtük a mienket:
 
Nézõként az elõadások 35%-án ültem le a lépcsõn.
Százhuszonhétszer vettem le és fel a cipõmet a Trafó próbaterme elõtti folyosó padján ülve.
Hat bemutatón szerepeltem a Trafóban, négy rendezõ rendezésében.
8 év után fedeztem fel az emeleten az irodát.
Itt láttam életem elsõ kortárs tánc elõadását 2005-ben.
Egyszer próbáltam csalni a pénztárban, de lebuktam.
3,76 deciliter vér folyt a fejembõl a Trafó színpadára, ezt 364 nézõ nézte végig, és ebbõl 361 azt gondolta, hogy ez az elõadás része.
Ötször énekeltem a Trafó színpadán – ebbõl ötször hamisan, háromszor direkt, egyszer nem direkt, egyszer meg egy kortárs operában.
A Trafóban egy párkapcsolatra és két barátra tettem szert.
A Trafó épülete 29 éves volt, mikor a nagypapám meglátogatta, 81 éves volt, amikor a francia anarchisták beköltöztek, 87 éves volt, amikor elõször megnéztem, és 89 éves volt, amikor a nagyközönség számára megnyílt.
A Trafóban 15 éve négyen voltunk szervezõk, most tizenöten vannak.
Egyszer gördeszkáztam meztelenül a Trafóban.
Egyszer zenéltem meztelenül a Trafóban.
2005-ben háromezer kellék mûrózsával és a Trafó technikusaival utaztam Brüsszelbe.
Legalább háromszor voltam annyira rossz elõadáson, hogy inkább a trégereket néztem a plafonon.
Tizenhárom kacsát láttam egy új cirkuszi elõadáson.
Az elmúlt négy évben ezerszer írtam le a Trafó nevét.
Észrevettem, hogy azokon az elõadásokon, amikor lépcsõn ültem, mert máshol már nem jutott hely, 10-nél több ismerõssel találkoztam. Szeretek ismerõsökkel találkozni, lehet, hogy ezért megyek mindig késõn?
Egyszer sikerült kényelmesen érkeztem a Trafóba, a többi alkalommal szó szerint rohannom kellett.
 
Kérünk, küldj nekünk 2013. október 11-ig a trafobefott@tunetegyuttes.hu címre min. 3 személyes Trafó-statisztikát, amelyet beépíthetünk a születésnapi performanszba, illetve egy könyv formájában megajándékozhatjuk vele a Trafót.