A tünetegyüttes - avagy a függetlenek tündöklése és című előadás Magyarország rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évét mutatja be egy független színházi társulat szemüvegén keresztül. A Tünet Együttes művészeti vezetője, Szabó Réka a társulat személyes és szubjektív történetét a független előadó-művészet tágabb kitekintésű krónikájába ágyazva viszi színre csapatával – öniróniával, megrendítő őszinteséggel adva látleletet a Magyarországon zajló folyamatokról, egy kis művészcsapat küzdelmeiről, a “független” lét nagy kérdéseiről.

A Trafóban 2019-ben bemutatott és négy éven át futó előadás újragondolt, felújított változata októbertől az Örkény Stúdióban látható.  

A három alapítótag, a 20 éve együtt dolgozó Szabó Réka, Szász Dániel és Gőz István a társulat történetét meséli el és kínálja fel egy közösségi élmény létrehozására. Cél a saját – szűkebb és tágabb – helyzet értelmezése. Hogyan érdemes folytatni a munkát, amikor a csapat tünetegyüttese egyben az ország tünetegyüttese is?

„Nem a Tünet Együttes sorsa érdekes első sorban, hanem az a folyamat, mely ennek a kis csapatnak a történetén keresztül magunkról, a hazánkról, értékeinkről, cselekvési és választási lehetőségeinkről jól tapinthatóvá válik.” - mondja Szabó Réka.

Az előadás újragondolásához, aktualizálásához sajnos bőven lett muníció az elmúlt években.

„Az elmúlt 3 év drasztikus változásokat hozott mindannyiunk életében és a jelen teljesen más dilemmák elé állít, mint a 3 évvel ezelőtti korszak. Úgy éreztem, ennek mindenképp bele kell kerülnie a mostani előadásba” - mesélte Szabó Réka a produkció felújítása kapcsán.

A "függetlenek" 2009-ben, 20 évvel a rendszerváltás után, az akkor megszületett színházi törvénynek köszönhetően végre úgy érezhették, hogy a színházi szakma részévé váltak, hogy aztán nem egészen másfél év múlva újra száműzetésbe, és folyamatos bizonytalanságba kerüljenek vissza. Hány színházi szakma van ma Magyarországon? Vajon amikor egy néző elmegy az Örkénybe, illetve elmegy egy Pintér Béla vagy Hodworks előadásra - ugyanúgy művészetet néz-e? Tudja-e, hogy mi van a háttérben, hogyan működik az egyik és a másik, és mi ennek az oka? Szükség van-e ránk? Kell-e kockázatvállaló, kutató, felfedező színház és tánc?

Az Örkény Színház válasza egyértelmű IGEN, a függetlenekért való kiállása, szolidaritása, számtalanszor segítséget nyújtó keze példaértékű, és eléggé szokatlan ebben az országban.

 
„Én nagyon becsülöm a függetlenek munkáját. (…) Az ő kísérletező kedvük, erejük, szabadságuk, a kötöttségektől való mentességük lehetővé teszi számukra, hogy másképp gondolkodjanak, mint mi. Ha megnézzük, hogy a magyar színházi élet, vagy a kőszínház honnan merített inspirációt mondjuk az elmúlt 40 évben, akkor azt kell mondanom, hogy jelentős részben tőlük.” - nyilatkozta Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója a közelmúltban a Telex.hu-nak.

__

„…a Tünet Együttes története csak látszólag marginális ügy. Hiszen ennek a rendszernek nemcsak a társulatok, hanem mi, színházba járó emberek is kárvallottjai vagyunk. És nemcsak akkor, amikor konkrétan elveszítünk egy társulatot… Persze, ha nem történik semmi, azt nem éljük meg veszteségként, szép lassan fulladunk csak bele az unalomba.” (Puskás Panni, Revizor)